..féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
Egyetlen mondat, a jelentése mégis a végtelent foglalja magába. Fekszem az ágyban, üvölt a csend. A fehér falak vádlón és hidegen bámulva vesznek körül. Egyedül vagyok.
Folyamatosan egyetlen dolog körül forognak a gondolataim. Akarom azt az érzést. Azt a megmagyarázhatatlan boldogságot. Azt a rejtélyes izgalmat. Nem tudom ki vagy. Azt sem tudom mikor fogunk találkozni. Esetleg találkoztunk e már. Vagy csak futólag ismerjük egymást. Esetleg egy szempár vagy az utcáról, akivel egyszer összeakadt tekintetünk. Nem tudom. De szeretném…
…szeretnék veled téli estéken a kandalló előtt üldögélve borozni, kézen fogva sétálni az utcán, hogy megcsókolj a nyári zápor lágy ölelésében, ahogy mezítláb sétálunk a gőzölgő aszfalton. Titkosan összenézni és mosolyogni átszeretkezett éjszakák emlékére, összebújni viharos éjszakákon, vitázni az élet apró vagy nagy dolgain, aztán szenvedélyesen egymásnak esni a telihold fényénél. Ki akarok feküdni nyári estéken a mezőre, hogy a bizalmas csendben várjuk a hullócsillagokat…
Hogy mindig meg tudjuk lepni egymást váratlan cselekedeteinkkel. Hogy amikor hozzámérsz, úgy érezzem, hogy testem felrobban a vágytól, vagy éppen úgy, hogy összeolvadunk és a szívünk egyszerre dobban. Hogy mielőtt találkozunk, sokszor átöltözzek, mert tetszeni akarok neked, de éppen az sem zavar, ha melegítőben filmet nézünk egy esős vasárnapon. Hogy ne tudjak mit kezdeni a pillangókkal a gyomromban, mert azt hittem ezt csak kisgyerekek tudják érezni, mielőtt kibontják a karácsonyi ajándékaikat…
Hogy úgy érezzük, hogy mi vagyunk a legboldogabbak ezen a Földön… igen, ezt akarom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése