Mindennap felbukkan az ablak előtt egy szajkó, és órákig ugrabugrál a fenyőágakon. Jól lakik, aztán továbbáll. De jön mindig. És ez nekem nagyon jó.

Szeptembertől a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogi asszisztens szakos nappalis hallgatója leszek. Na és most levegőt veszek. Juppí!

u.i.: Ez egy fontos munka, nem hiába képzik ezeket a szakembereket egyetemen, a jogászok mellett közvetlenül, mert tulajdonképp a jobbkezeik (bővítve: majd a leendő főnök jobbkeze) leszünk. Ha nem is tudok majd annyit mint egy jogász, de elmélyülök a dolgokban rendesen.
Ennyi.

Ő Gergő. A képet anyukája/apukája készítette róla. És mostmár el szabad érzékenyülni, szóval meg is teszem :)

ÉLJEEEN!

Ma délután megszületett Csóri Gergely, Micu és Szilvi kisfia, Eszter kistestvére. A gyermek 4200 grammal és 56 centiméterrel jött a világra. (kb. annyival, mint én anno) Nagyon-nagyon örülök, el sem tudom mondani! Mindenki egészséges, most valószínűleg békésen alszanak. Gyönyörű baba, már láttam képeket is. Tényleg nem tudok mit mondani, nincsenek szavak.

Küldök neked Gergő egy dalt, amit igazából nem szeretek, de más ide illőt nem tudok.
http://www.youtube.com/watch?v=5FlGtUWgUD4
Isten hozott, kicsi fiú! Remélem jól érzed majd itt magad :)

Millió kalap energiát és egészséget holnapra Vácra, a legeslegjobbaknak!!

Weöres-félperc

Ha pokolra jutsz, a legmélyére térj:
az már a menny. Mert minden körbe ér.


Jó, hogy valaki leírta ezt (is). Jó, hogy megtanultam és jó az is, hogy tudom még mindig. 

JA!

És köszönöm, annak/azoknak a kedves amerikai olvasónak/olvasóknak, hogy úgy látszik, rendszeresen nézik a blogot. Puszi! Thank you for the reading dear American readers! Kisses!
Nem feledem el a legeslegkedvesebb magyar követőket sem, imádom őket egytől-egyig (főleg egyet-kettőt:)

u.i.: Miért tűntek el az indiaiak és grönlandiak?

Orvosnál, már megint

Nénik egymás közt, mellettem:
-Gondoltam rászánok 50ezer forintot hallókészülékre, annyit megér, de a lányom azt mondta, hogy 100ezer alatt nem kapok.
-Hát látszik, hogy te sem ezen a világon élsz.

Később:
-Elkezdett zúgni a fülem. Először idegesített, de észrevettem, hogy mióta zúg, meghallom, ha a gyerekek rágyújtanak a ház mellett éjszaka.
Wow, ezekszerint nem is jelent rosszat, ha zúg a fül! Csoda, hogy csak azt...

Na, szóval ilyenek vannak. Anya szerint fétisemmé vált ezeket meghallani. Hülyebeszéd-fétis. Jól hangzik. Szerintem Bálint is alátámasztja :)

Úristen, hogy én mennyire szerelmes vagyok!!!!

Nagyjából 10-11 éves voltam, amikor először láttam a Hair-t. Lényegében annyira fiatal voltam, hogy nem sokat érthettem a vietnami háborúról, a virággyerekekről és a hippimozgalomról, de anyáék hagyták, hogy megnézzem velük. Annyira magával ragadott a film hangulata és szellemisége, hogy a mai napig őrzöm a fejemben. Annak ellenére, hogy rendkívül befolyásolható korban voltam, és láttam, milyen "jó" érzést kelt a fiatalokban egy-egy LSD trip, máig ellene vagyok mindenféle tudatmódosítónak és sosem élnék velük. Neveltetés, vagy csak józan ész, nem tudom. Egy szó, mint száz, a kedvenceim közé tartozik máig a film és nagy hatással van rám. Ezt azért írtam le, mert épp ebben a témában olvasok cikkeket, és gondoltam, nem árt, ha feljegyzem. Magamnak.

Írnom kéne, mert nagyon akarok. De most nem megy. Kiszívja az összes energiámat ez a tikkadt idő. Ha megázok, majd írok.

Annyit azért megjegyzek, hogy: már több mint egy éve élem a hétköznapokat szerelmes várakozással, hogy aztán minden hétvégén újra és újra átéljem az édes viszontlátás örömét. Jó, hogy hazajön. Jó, hogy szeret és hálám jeléül viszontszeretem. Szóval, rettenetesen szerelmes vagyok. Hogy miért, azt magamnak sem könnyű megmagyarázni, meglepő ez, néha nevetek is magamon, de ennek talán így kell lennie. S csak pislogok, hogy mennyire fontos számomra a buksi feje.