Hosszú haj, sok idő

A régi képeit nézegetem. Azt hiszem, kicsit sajnálom, hogy már nem lehet hosszabb a haja. Katonaember, nem szabad. Tilos a hosszabb haj. Elég nagy kár. Csak egy kicsivel hosszabb, mint régen, nem sokkal... Egészen halvány emlékeim vannak róla olyan hajjal. Egy megszeppent, mosolygós fiú állt előttem, miután Gyuri ott hagyta őt velem. Szegény, vagyis... én is szegény. Én sem tudtam mit mondani neki. Ő klórosnak hívott, én meg őt honvédnek. "Szabina képzeld, Bálint katona lesz." Gyuri mindenáron bizonygatta, hogy nekem ő kell. "Nézd, milyen vicces a fiú, és mennyire tetszel neki!" Legyintettem rá, aztán belül égetett a kíváncsiság, hogy milyen ember is valójában. Tetszett, igen. Hetek, hónapok teltek el nélküle. Néha szembe jutott, de mindig be lett söpörve a szőnyeg alá. Pedig ez legalább 2 és fél, 3 éve volt... Az sok idő... Ha lett volna alkalom, vagy ha előbb jött volna az isteni szikra... Vagy ha... Persze, így utólag okos vagyok. Mi lett volna, ha előbb alakul ki... Ezen kár bánkódni, Bálint is mondta. Legalább van mit bepótolni :)