Ez van. Az alvást halogatom, mert feküdni is rettenetes. Inkább előhívom a belső vezetőmet (hátha van).
2011. augusztus 10., szerda
ja!
Ja, és ebben a szentjánosbogaras estében az a legjobb, hogy annyira fáj a derekam, hogy mozdulni sem bírok, ám mazochista természetemből fakadóan én rohangálok, csak azért is. Erre a drága Mama a következő költői kérdést mondaná fennhangon: Csillagom, ha már most olyan vagy, mint egy rokkant, görbe öregasszony, milyen leszel az én koromban? Mire én: Mama, az én betegségeimmel csak szép álom a te korod!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Talán nem illene éppen ide megjegyzést írni,mégis mégis ...valami segítség lehet ...legyen bár ima, vagy periódusos rendszer, egyiken ólom segít, másik emberkén-asszonykán arany (dupla kötőjel nem bírható tenni - a sor elejére akartam),harmadikon művészet - "mama, a te korodban" - na,ez a művészet,(Marcikám!) nem a csigavonalas pólódekoráció - ezer kézcsókjelkép ennek a ...neki,Őneki,NÉKI,ŐNÉKI,akinek segít a testben gyógyulni AMA égbolt-gyöngy-fűszeres nemes-szív-lélek, amit tisztelettel én M(áté)SZ(a bin a) ként ismertem meg.Na, már nem 0 megjegyzés van - az olyan ...illetlenség!
Megjegyzés küldése