Az életről sokféle elképzelés van. Nekem az egyik számomra legaktuálisabb tetszik.
Az ember megszületik, meghal. De ugye van a köztes állapot. Vegyük az életet egy felmérésnek az iskolában. A tanuló elkezdi írni a válaszokat a feladatlapra. Általában az elején vannak a könnyű kérdések, azokat szinte mindet gond nélkül megoldja. Ahogy halad a feladatok megoldásában, egyre nehezebbek a feladatok, egyre több időt szán a megoldásukra. Akad olyan feladat is, amit nem képes megoldani. Minden attól függ, hogy mennyit tanult rá a gyerek, mennyit gyakorolt. A végéhez közeledve vagy kétségbeesik, vagy könnyedén veszi az utolsó egyenleteket is... Tényleg minden a tudástól függ. A felmérés beadásakor is két eshetőség van: könnyedén, mosolyogva nyújta át a tanárnak a lapot, és megkönnyebbül, hogy írt egy jol sikerült valamit, vagy csalódva tolja ki a pad szélére a telefirkált papírját.
Ha ezt a példát átültetjük az élet menetébe, akkor tulajdonképpen rájövünk, hogy elég sok dologban egyezik a kettő. De persze ez csak egy lehetőség az élet leforgásának menetére. Nekem ez a mai matematika tz közben jutott eszembe ^^.