Igaz, még csak november 14.-ét írunk, de annyi minden jár ezzel az évvel kapcsolatban a fejemben, hogy úgyérzem muszáj kiírnom magamból. Elmondani könnyebb lenne, de jelenleg egyedül vagyok, és már nagyjából leszoktam a magamban beszélésről :) Na szóval, ez most spontán dolog lesz, mindenről összevissza fogok írkálni, mert nincs összeszedve az eszem és most csak úgy jönnek a gondolatok.
Szóval értékelném az elmúlt kb 14 hónapot. Jelen pillanatban ennyire tudok visszaemlékezni.
Nyert barátok: kb 5 fő
Elvesztett "barátok": kb 10 fő
Nem térült meg teljesen az idő... De az élet elvégezte helyettem a "nagytakarítást".. ilyen téren. Ami fájt, de legalább letisztult pár dolog. Annyi ember megfordult mellettem... Hittem szerelmet, barátságot, törődést, együttérzést. Ha csak a felük igaz lett volna. Persze, én is adtam az érzésnek elég gyakran, bántottam én is sok embert, válogatott módszerekkel... Életem eddig legboldogabb napjait éltem meg ezalatt a 14 hónap alatt. Sírások, egymásramutogatás, fújás, rágalmak, minden volt. Ami elmúlt, elmúlt. A komolyabb vitáknak még mostis iszom a levét... Azért, mert nem hallgattam a jó szóra, és mentem a saját fejem után.
Erre mondják hogy az idő sokmindent begyógyít.
Mennyit értem az egy év alatt. Úristen. Nagyon sok mindent átéltem és megtanultam. Még ha nem is látszik, de minden bennem van. És úgy szeretem ezekben a dolgokban, hogy minden korszakhoz, emberhez, helyhez, tetthez, dologhoz kötödik valamilyen zene :) És ahányszor egy közös élményhez kapcsolódó zenét hallgatunk a haverokkal, barátokkal, mindig sejtelmesen összenézünk, hogy ugyanarra gondolunk és mindenki megint átrágja magában azokat a bizonyos pillanatokat. Vagy csak leülünk... és agyalunk. Azt szeretjük művelni. Egyetlen egy dolgot bántam meg eddig, azt nagyon, és mégsem, de mégis, mert azóta szenvedek és nem találom a helyem, de érzem hogy meglesz. Nem is olyan sokára.... Na de erről nemtudok még mit mondani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése