Tegnap végleg tudatosult bennem, hogy finomakat sütök. Csak finoman hajítanám ki az ablakon. Nem, tényleg jókat kreálok. Apu szakács, szerették, tisztelték, szakértője a szakmájának, így (ha nem is cukrász) ő a legnagyobb kritikusom. Ha neki nem ízlik valami, akkor az nem jó. Beleszületett a fakanalak rengetegébe, kifolyok a számon, amikor főz. Tudja mit beszél. Így inspirál. Nekem ez csak jó, és ő is büszke lesz az apró lányára.